Nem önmagában a több pénz oldhatja meg a magyar egészségügy régóta görgetett problémáit – a források felhasználásán is változtatni kell, mondta Kaló Zoltán, a NEAK főigazgatója a MAGYOSZ konferenciáján. Az egészségbiztosítónak nem egyszerűen kifizetőhelyként, hanem valódi, adatokra támaszkodó „okos vásárlóként” kell működnie.
Gyorsabban sorra kerülő betegek, motiváltabb orvoscsapatok és jobban kihasznált infrastruktúra – ezeket célozza a most induló várólista-csökkentő program, amelynek nemcsak a hosszú várakozási időkkel, de a betegek nagy számával egyszerre kell megküzdenie.
Újabb 7,7 milliárd forinttal nőtt egyetlen hónap alatt a magyar kórházak adóssága, így augusztus végére már 66,7 milliárd forinttal tartoztak a beszállítóknak. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint a növekedés ugyan elmarad a tavaly augusztusitól, de kevésnek semmiképpen sem mondható.
Közel 39 ezer beteg vár 60 napon túl szürkehályog-, térd- vagy csípőprotézis-műtétre, ezért új programmal gyorsítanák fel az betegellátást, mivel pár hónap alatt is több mint 9 százalékkal nőtt a várakozók száma. A miniszter szerint 2027 végére jelentősen csökkenhetnek a várakozási idők, miközben négy új miniszteri biztos kapott kiemelt feladatot, hogy a magyar egészségügyben jobban menjenek a dolgok.
Az ágazatvezetés egyes intézkedésekből még nem rajzolódik ki, milyen egészségügyi rendszert akar felépíteni a kormány – ezért átfogó ágazati stratégiát sürget Sinkó Eszter, míg Orosz Éva szerint nem feltétlenül kell kész tervet letenni az asztalra.
Hegedűs Zsolt lapunk kérdésére, hogy akkor mi lesz 2026-tal, hiszen a választási vállalás évente 500 milliárd forintról szólt, azt válaszolta: „azt mondtuk, hogy minden teljes finanszírozási évben."
Első alkalommal rendezett betegképviseleti fórumot a NEAK/OEP. A közel kétszáz fős fórum célja a közvetlen párbeszéd elindítása volt az egészségbiztosító és a betegeket, betegcsoportokat képviselő szervezetek és személyek között.
