A magyar egészségügyben rendszerszintű problémák halmozódtak fel, nőttek a várólisták, több lett az üres praxis, nőtt a szakdolgozói hiány. A szakmai szervezetek bizakodóak és átfogó reformokat sürgetnek az ágazatban.
Nem fog megvalósulni az a terv, amely 38 vidéki kiskórház bezárására vonatkozott, jelentette ki Magyar Péter a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában szerdán reggel.
Ritka pillanat a magyar közéletben, ha valaki tíz éven át következetesen ugyanazt vallja. Hegedűs Zsolt, aki egykor rendszerkritikus volt, most miniszterjelöltként készül változtatni. Lehet gyógyír a programja a tartós válságban lévő egészségügy számára?
A magyar választók minden korábbinál többen mentek el szavazni, és úgy döntöttek, hogy Magyar Péterre bízzák a kormányzást. Az alig két éve alakult Tisza Párt a szavazatok több mint ötven százalékát kapta meg, míg az Orbán Viktor vezette Fidesz kevesebb mint 40 százalékot szerzett.
A Takács-korszak története nem csupán egy kormányzati ciklus krónikája, hanem egy látványos fizikai és politikai metamorfózisé is, amely folyamatos egészségpolitikai csaták között zajlott. Miközben az államtitkár látványosan fogyott, a rendszer, amelyet irányított, inkább csak hízott – várólistában, adósságban, centralizációban és kimondatlan kudarcokban.
Az elmúlt négy évben az állami egészségügyben egymásra rakódtak a strukturális problémák: nőtt a várólisták hossza, egyre több háziorvosi praxis maradt üresen, miközben az ápolóhiány és az elöregedett infrastruktúra tovább rontotta a betegellátás színvonalát.
Áprilisban minimálisan csökkentek a várólisták, de a számok így is riasztóak: egyes betegek már több mint egy éve várnak csípő-, térdprotézisre vagy szürkehályog-műtétre, miközben a régiók között hatalmas különbségek vannak a hozzáférésben.
