Rossz hír jött a magyar kórházakból - újra beindult az adóssággyár

napi.hu, 2017. szeptember 20. - Szepesi Anita

Augusztus utolsó napján 34,531 milliárd forinttal tartoztak a magyar kórházak a beszállítóknak. Az adósságállomány a nyolcadik hónapban az éves, átlagos havi 2,67 milliárdnál lényegsen többel, 4,315 milliárd forinttal növekedett - derül ki a Magyar Államkincstár (MÁK) friss adataiból.

Míg az előző három hónapban - május, június, július - megtorpanni látszott a kórházi adósságállomány növekedése, augusztusban újra felvette a régi tempót, s egy hónap alatt 4,3 milliárd forinttal gyarapodva elérte a 34,5 milliárd forintot a MÁK adatai szerint. A kórházi tartozások nagysága így immár átlépte azt a 20 milliárd forintos határt, amit Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár éves növekményként elfogadhatónak tartott tavasszal, a kórházszövetség legutóbbi kongresszusán.

Megvan a megoldás az orvoshiányra?

Úgy tűnik, most már annak a szigornak sincs érdemi eredménye, amely szerint év elején arra utasították az intézményvezetőket, hogy akár a betegellátás rovására is tartsák be a nullás költségvetést. (A kórházak 13,75 milliárd forintos adóssággal zárták az elmúlt évet a konszolidációt követően. Augusztusig a havi növekedési ütem átlagosan 2,67 milliárd forint volt.)

Az adósságnövekedés nyári lassulása amúgy nem szokatlan jelenség, a kevesebb beteg kevesebb kórházi beavatkozással jár, emellett az idei nyári hónapokban egyfajta osztálybezárási hullámis végigsöpört az intézményeken, a hivatalos kommunikációban felújításként emlegetve, az augusztusi növekedés azonban ismét valódi forráshiányt jelez.

A kórházak fizetési hajlandóságát jellemzi, hogy a 4,3 milliárdos növekedésből csaknem 3 milliárdnyi a 60 napon túli tartozások gyarapodásából adódik. A 60 napon túli adósságok emelkedése egészségügyi szakértők szerint egyértelműen arra utal, hogy a kórházak már a konszolidációra tartalékolnak, az eddigi tapasztalatok alapján arra ugyanis mindenképpen számíthatnak, hogy a 60 napnál régebbi adósságaikat kifizeti az állam.

Adóslista stabil éllovasokkal

A legnagyobb adósok listájának élén stabilan tartja a helyét a Honvédkórház 3,3 milliárd forinttal, a gyógyításban résztvevő egyetemek közül pedig továbbra is súlyos terhet görget maga előtt a Szegedi Tudományegyetem (1,6 milliárdos adósság) és a Debreceni Egyetem (1,3 milliárd forint). A legnagyobb havi növekedést, mintegy 500 millió forintnyi frissen ki nem fizetett számlával a Pécsi Tudományegyetem produkálta.

További hat kórház halmozott fel egymilliárd forintnál nagyobb adósságot: Péterfy Sándor utcai kórház 1,6 milliárd, Jász-Nagykun-Szolnok megyei Hetényi Gáza kórház és rendelőintézet 1,4 milliárd, Egyesített Szent István Szent László kórház 1,3 milliárd, Szent János kórház 1,2 milliárd, Békés megyei központi kórház 1,1 milliárd, Bajcsy kórház 1 milliárd forint.

Nincs ebben semmi meglepő

Szakértők szerint egyértelmű a kapcsolat az adósságnövekedés és a forráshiány között. Orosz Éva, az ELTE Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan tanszékének professzora egy minapi konferencián arról beszélt, hogy 2006-2016 között csaknem 2000 milliárd forintnyi forrást vontak ki az egészségügyből, ugyanis folyóáron számítva 2016-ben ennyivel (pontosabban 1863 milliárddal) maradtak el az egészségbiztosítási alap természetbeni kiadásai a 2006-ostól. Még 2016-ban is 160 milliárd forint volt ez a fajta "forráskivonás", ami meglátszik a magyar egészségügyön és a lakosság egészségügyi és halálozási mutatóin - fejtegette előadásában a professzor.

Ugyanezen a rendezvényen Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász arról beszélt, hogy noha jövőre 80 milliárddal több jut az egészségügyre, az új beruházások szinten tartásához nem látszik forrás, ami újra növelni fogja akórházi adósságot.

Az egészségügyi költségvetés alultervezése miatti vészhelyzetről pedig a Népszava közölt cikket a napokban. Információik szerint a működés fenntartása csakextra támogatássaloldható meg, a kormány idén ősszel mintegy 42 milliárddal kényszerül kiegészíteni a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) költségvetését. Az összeg hetedére, mintegy 6,4 milliárd forintra a kórházak és a szakrendelők zavartalan működtetéséhez van szükség.

Hozzászólások: