Nagy baj lehet a gyógyászati segédeszköz ellátással - tűzoltásra kényszerülhet a kormány

Napi.hu - 2018. december 12. , Szepesi Anita

Amennyiben a kormány nem fog hozzá sürgősen a gyógyászati segédeszköz (gyse) támogatási rendszer korrekciójához, az ellátást végző cégek gazdálkodási körülményeinek romlása miatt rövidesen tűzoltásra kényszerülhet. Szó sincs arról, hogy a gyse-termékek áremelkedése miatt kellett 34 milliárddal megemelni az egészségügyi kasszát, a cégek ugyanis még mindig 15 évvel ezelőtti árakon kénytelenek forgalmazni a termékeket, akkor volt ugyanis az utolsó ártárgyalás - cáfolta a Napi.hu-nak Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter legutóbbi, Magyar Időkbeli megszólalásakor elhangzottakat Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára.

Az Európai Unióban alkalmazott orvostechnikai eszköz (medical device) fogalommal szemben, Magyarországon alapvetően kétféle fogalmat különböztetünk meg: nálunk az orvostechnikai eszközök (műtéti eszközök, fertőtlenítőszerek, képalkotó diagnosztika berendezések, stb.) a fekvőbeteg-ellátáshoz kapcsolódnak. A gyógyászati segédeszközöket viszont jellemzően a járóbeteg-ellátásban - beleértve a háziorvosokat is - illetve a műtétek következtében alkalmazásra kerülő gysé-ket a kórházakban, de vényre írják fel és szolgálják ki - magyarázza a két termékcsoport közötti különbséget Rásky László.

A gyse-termékek megvásárlásához a beteg is hozzájárul, különböző mértékű betegtérítési díj fizetésével (az orvostechnikai eszközöknél a betegnek nincs ilyen kötelezettsége). Mindenesetre, a támogatott gysé-k nem jelennek meg a kórházi költségvetésben, ezért összemosásuk a kórházi adóssághelyzettel alapvető hozzá nem értésről tanúskodik - hangsúlyozza Rásky László.

Ezért nem lehet csak úgy árat emelni

A gyógyászati segédeszköz támogatási rendszer jelenlegi jogi szabályozásának alapját és keretrendszerét a Molnár Lajos-féle adminisztráció alkotta meg, költségvetési takarékossági céllal, tekintet nélkül a betegellátás helyzetének romlására. Ezt a kihordási idők növelésével, az indikációk szűkítésével (azaz a felírhatóság korlátozásával) és különböző egyéb adminisztratív eszközökkel érték el. Az új szabályozás alkalmazása a 2006. évi 48,5 milliárd forintról 36,6 milliárd forintra szorította le a költségvetés kiadásait. Ez a jogi keretrendszer gyakorlatilag lehetetlenné teszi a termékek árának emelését illetve az új, innovatív technológiák befogadását.

Korábban ún. ártárgyalásos rendszer érvényesült a segédeszköz ellátásban, azaz a cégek időről időre leültek az egészségbiztosítóval (OEP-pel), és megállapodtak a következő időszakban alkalmazandó árakról. Az utolsó ártárgyalást 2002-ben tartották, az akkor megállapodott árak 2003-ban léptek életbe. Vagyis, mint az Orvostechnikai Szövetség főtitkára kiemeli, a termékeket a 15 évvel ezelőtti árakon kénytelenek forgalmazni a cégek. Néhány egyedi gyártású eszköznél 2010-ben volt egy 20 százalék körüli áremelés, az ezeket előállító, magyar tulajdonú kisvállalkozásokat viszont a nagyobb élőmunka igény miatt sokkal jobban megviselik a kötelező béremelések illetve a fedezetek csökkenése.

Ugyanakkor 2003 és 2017 között az infláció 73 százalékos volt, míg a bruttó kereseti index 142 százalékot tett ki. Nem utolsósorban a forint/euró árfolyam 2003-ban 250 forint körül volt, míg jelenleg 320 fölött van - sorolja Rásky a cégek gazdálkodásra az elmúlt 15 évben ható változásokat. Az egyéb költségek valamint az adminisztrációs díjak emelkedésével együtt a fedezetek, azaz az árrések olyan mértékűre csökkentek, ami nem bír ki még egy 15-20 forintos forintárfolyam-romlást - teszi hozzá.

Ezért kell emelni az előirányzatot

A pénzügy- és az egészségpolitika régóta arra hivatkozik, hogy a gyógyászati segédeszköz támogatás tényleges kiadásai folyamatosan és szignifikánsan nőnek, valamint 2010 óta rendre meghaladják az éves költségvetési előirányzatot. Ennek két alapvető oka van: egyrészt az orvostechnológia fejlődése révén megmentett életek, rehabilitálható állapotok valamint az átlag életkor növekedése miatt természetszerűleg nő az ellátandók száma. Másrészt bizonyos betegség- illetve állapotcsoportokban jelentős a látencia - mutat rá a főtitkár. Azaz jelentős azon betegek száma, akik korábban nem voltak ellátottak. Az ő felkutatásukban rejlő potenciált értelemszerűen kihasználják egyes, a forgalom bővítésében érdekelt cégek. De ezt nem minden termékcsoportban lehetséges megvalósítani, miközben az ellátandó rászoruló érdeke is, hogy ellátott legyen.

A megnövekedett szükségletekből adódó többlet-finanszírozási igényt a kormány évek óta kielégíti. Ez technikailag úgy zajlik - nem mellesleg a gyógyszer-ellátásban is -, hogy év végén, a várható tényleges költés összegéig a kormány megemeli az adott költségvetési sor előirányzatát.

A gyógyászati segédeszköz támogatás esetében ez az idei évben nem egészen 7 milliárd forint költségvetési többlet-kiadást jelent szemben a Kásler Miklós által említett 34 milliárddal. Ez által azonban "csak" annyi történik, hogy az állam kifizeti azok után is a támogatás összegét, akik az éves terven felül veszik igénybe a gyógyászati segédeszköz támogatást. Nem pedig arról van, szó, egy év alatt ennyire megdrágultak volna a gyse-eszközök. Ha ez az előirányzat-módosítás elmaradna, akkor sokan nem jutnának hozzá a szükséges eszközökhöz vagy a cégek nem kapnák meg az eszközökre eső költségvetési támogatást. Ezek közül bármelyik "megoldás" a betegellátás színvonalának súlyos sérelmével járna - fogalmaz Rásky László.

Nincs mihez viszonyítani a minőséget

Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy a gazdálkodási helyzet romlása miatt a gyse-ellátásban megjelent a termékminőség-romlás, amit már a segédeszköz-használók is érzékelnek. Ez úgy lehetséges, hogy az illetékes államigazgatási szervek nem ellenőrzik a termékminőséget, de jelenleg nincs is mi alapján. Ugyanis nincs egy hivatalos ún. követelményjegyzék, ami alapján lemérhető lenne, hogy egy adott eszköz megfelel-e egy bizonyos minőségi és műszaki követelményrendszernek.

A szövetség éppen a költségvetési aspektus feszítő mivoltára hivatkozva javasolta a teljes körű áfacsökkentést, ami éves szinten csupán 2 milliárd forintba került volna a költségvetésnek. Erről azonban a pénzügyi kormányzat hallani sem akart. Ugyanakkor amíg a mindenkori kormány nem fogalmaz meg konkrét elvárásokat a gyse-ellátással kapcsolatban, addig nem is várható, hogy bármi változzék. Az OSZ régóta szorgalmazza, hogy az EMMI, a NEAK és a vezető gyse-érdekképviseletek részvételével kezdjenek szakmai tárgyalásokat arról, hogy egyáltalán merre érdemes elindulni, mit lenne érdemes tenni. Az mindenesetre biztos, hogy a jelenlegi helyzet nem tartható és nem működik a végtelenségig - fogalmaz Rásky László.

A 34 illetve 7 milliárd forint között feszülő ellentmondás okairól megkérdeztük az egészségügyi államtitkárságot, amint választ kapunk, frissítjük a cikkünket.


Hozzászólások: