Kórházi fertőzések: valójában nem tudni, hányan kapják el és halnak meg benne

napi.hu, 2017. október 18. - Szepesi Anita

Magyarországon egyszerűen nem tudni, pontosan hányan kapnak el valamilyen kórházi fertőzést, s ennek következtében hányan halnak meg. Az OEK honlapján nyilvánosságra hozott adatok ugyanis nem teljes körűek, az intézmények egy része nem jelenti az eseteket, ami semmilyen szankciót nem von maga után - állította az IME infekciókontrollal foglalkozó konferenciáján Barcs István, a Semmelweis Egyetem epidemiológiai tanszékének vezetője.

Egyetlen ország egészségügyi intézményrendszere sem képes nullára redukálni a kórházi fertőzések számát, vagy ha mégis egy nagyon alacsony számot közöl, az azt jelenti, nem deríti fel az eseteket, ami még sokkal veszélyesebb, mint egy magas fertőzési arányszám. Az egyes adatközölések viszont korántsem biztos, hogy a valós viszonyokat mutatják, így magukból a számokból nehéz kiindulni - vázolta az infekciókontroll dilemmáit az IME egészségügyi konferenciáján Barcs István.

Szavait az Egészségügyi Világszervezet (WHO), és más nemzetközi szakmai szervezetek jelentéseivel támasztotta alá: 100 francia kórházi betegből például 5, 100 svájciból 8,8, 100 magyarból 4,5 beteg kap el valamilyen kórházi fertőzést, ez a szám azonban önmagában egyáltalán nem alkalmas arra, hogy, az egészségügyi rendszer minőségét jellemezze - fejtegette az előadó.

Még a szakma sem fér hozzá

Amagyar adatokpéldául egyáltalán nem teljes körűek, még a szakma sem fér hozzá részletes, megbízható, valid számokhoz. Ugyan többféle kórokozó okozta fertőzés esetében is kötelező a kórházaknak jelenteni az eseteket, de ezeket nem ellenőrizi senki, a jelentéstétel elmaradását pedig nem szankcionálják, így az összesítések legfeljebb egyfajta tájékozódásra alkalmasak, a fertőzéseket csökkentő program készítésére már nem - hangsúlyozta Barcs István.

Az érdemi infekciókontrollhoz nem mellesleg infektológus szakemberekre is szükség lenne, ám ez hiányszakmának számít, s mint kiderült, a Semmelweis Egyetemen infektológiát nem tanítanak az alapképzés keretében, így a frissen végzett orvosok infektológiai ismeretek nélkül kerülnek a betegágyak mellé. A vidéki orvosi egyetemeken féléves, felvehető tárgyként elérhető, azonban sem a tananyag, sem a vizsga nem követ egységes tematikát.

Tájékoztatás kellene

Az ismeretekre a lakosságnak is szüksége lenne, a szakmai szervezet helyett azonban csak a Társaság a szabadságjogokért (TASZ) szervezet honlapján fedezhető fel pontokba szedve, hogy mi is az a kórházi fertőzés. Emellett egyedül a jászberényi kórházban készült egy tájékoztató anyag a betegek számára egy pilot program keretében - mondta Barcs István.

Szilágyi Emese, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal járványügyi főosztályának főosztályvezető helyettese cáfolta Barcs István szavait, mondván az adatok rendelkezésre állnak, s idézte az Országos Epidemiológiai Központ honlapján fellelhető, 2016-os, összevontadatokat.

Kiemelte, hogy az egyes kórokozók okozta fertőzések számában nagyok a megyei eltérések, s fontos tudni a megyei és intézményi megoszlást, a fertőzéseket megelőző, azok számát csökkentő stratégiát ugyanis helyi (kórházi) szinten kell kialakítani. Újságírói kérdésre később ugyanakkor azt mondta, kórházi szinten nem gyűjtik az adatokat, s amúgy sem lehetne a TASZáltal kértmódon nyilvánosságra hozni azokat, hiszen laikusok számára nem értelmezhetőek.

Egy eszköz a halálozás csökkentésére a megélhetési medicina felszámolása

A kórházi fertőzések száma csökkenthető, de nagy baj - kezdte előadását Molnár Zsolt, a Szegedi Tudományegyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézetének vezetője. Mint kifejtette, paradigmaváltással drámaian csökkenthető a magas rizikójú sebészeti betegek kórházi fertőzéseinek és halálozásának száma, ennek első lépése a paraszolvencián alapuló megélhetési medicina felszámolása, azaz a megélhetés helyett a beteget kell a középpontba állítani.

Az akut betegek operálása előnyt kell, hogy élvezzen a menetrend szerinti műtétekkel szemben, az operációra való felkészülésben, a műtét alatt és után pedig egy már bizonyított új eljárás bevezetésével csökkenthető a fertőzések, és az ebből adódó halálozások száma - ismertette az előadó.

Mit tehetünk a szuperbaktériumok ellen?

A kórházi fertőzésekkel szorosan összefügg, hogy a baktériumok egyre ellenállóbbakká válnak az antibiotikumokkal szemben. Ez a rezisztencia 2050-re vezető halálokká válva 10 millió ember halálát okozhatja világszerte - idézte előadásban a Cameron-bizottság jelentését Nagy Károly, a Semmelweis Egyetem Orvosi Mikrobiológiai Intézetének vezetője. Ez az antibiotikumrezisztencia ma a világon 700 ezer ember halálát okozza. A jó hír, hogy az óceánok vizében, a békák bőrében, a pandák vérében, a csótányok agyában (!) és a talajban új, baktériumölő vegyületeket fedeztek fel, amelyek ellen nem alakul ki rezisztencia - ismertette a legújabb, reménykeltő kutatásokat.

Szintén jó hír, hogy az egyik legtöbb kórházi fertőzést és abból eredő halált okozó szuperbaktérium, az MRSA (multirezisztens staphylococcus aureus) elterjedése szoros összefüggést mutat az alkoholos kézfertőtlenítő használatával, pontosabban annak hiányával - szemléltette egy európai térképen az előadó az MRSA elleni hatékony küzdelem már meglévő eszközét.


Hozzászólások: