Komoly változások előtt a gyógyászatisegédeszköz-piac

Medical Online - 2017. szeptember 18. - Köbli Anikó

Létüket illető aggodalmaik vannak a gyógyászati segédeszközök forgalmazóinak az e-recept november elsejei bevezetésével kapcsolatban. A terület az uniós jogszabályok módosítása miatt komoly változások előtt áll, de a Forgalmazók az Egészségért Szövetségnek a betegek érdekében számos javaslata van a hazai támogatási rendszer javítása érdekében is – tudta meg a MedicalOnline.


November elsejétől az egészségügyi alap, járó- és fekvőbeteg ellátást végzők mellett egyelőre csak a gyógyszerészeknek kell kötelezően csatlakozniuk a novembertől élesben induló Egészségügyi Elektronikus Szolgáltatási Térhez (EESZT). A gyógyászati segédeszköz forgalmazók attól tartanak, hogy az orvosok által rendelt segédeszközök rendelése feltehetően látszik majd rendszerben, azaz a patikák – megfelelő jogosultságokkal – láthatják a betegnek felírt vényeket, így akár meg is rendelhetik a magasabb árrésű eszközöket a náluk egyébként csak gyógyszert kiváltani akaró betegek számára. Az EESZT fejlesztői többször, több fórumon hangoztatták, hogy a modul a páciensnek teljes szabadságot ad abban, hogy mit, hol szeretne kiváltani, azonban a segédeszközök egyelőre nem rendelhetőek elektronikus vényen. Novembertől csak a gyógyszerek rendelhetőségével és kiváltásával indul a rendszer. Jelenleg a segédeszköz cikktörzshöz még a tesztelést végző informatikusoknak sincs hozzáférésük, nemhogy a patikáknak. A Forgalmazók az Egészségért Szövetség (FESZ) hét végi, XVII. kongresszusán előadást tartott dr. Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke is, aki igyekezett eloszlatni a félelmeket; hangsúlyozta, hogy évek óta rendszeresen egyeztetnek a forgalmazók képviselőivel, és kölcsönösen támogatják a betegek ellátását jobbító javaslatokat.

EESZT-pilot, támogatotti kör, kölcsönzés

Dr. Margitai Barnabás, a FESZ elnöke érdeklődésünkre elmondta: azt szeretnék, ha a gyógyászati segédeszközök (gyse) elektronikus vényen történő rendelhetőségének bevezetése előtt pilot projektben tesztelnék a segédeszköz vényeket is. Ehhez a FESZ kész megfelelő számú önkéntes partnert keresni. Ugyancsak javaslatokat fogalmaztak meg a támogatási-finanszírozási rendszer jelenleg közigazgatási egyeztetésen lévő változásait illetően. Eszerint támogatják, hogy új funkcionális csoportok jelennek meg annak érdekében, hogy a betegek korszerűbb segédeszközökhöz juthassanak tb-támogatással. A parókák felírási indikációjának bővítése, s a légzést segítő készülékek támogatása mellett javasolják pl., hogy a kötszerek rendelhetősége egészüljön ki a tumoros sebekkel. A FESZ javaslata alapján tovább bővülhetne a méltányossági támogatással kölcsönözhető gyse-k köre, mivel jelenleg csak a mellszívók és a betegemelők kölcsönzése támogatható. Régóta javasolják a segédeszközök kölcsönzésével kapcsolatos szabályok újragondolását, amelyekkel kapcsolatban a biztosító pilotjai már régen véget értek. Javasolják, hogy a továbbiakban egyebek mellett legyenek kölcsönözhetők az elektromos ápolási ágyak, az elektromos tornáztató berendezések, a gyermek hátultámasztós guruló járókeretek, a kádliftek, a fürdető állványok és székek, a funkcionális elektromos stimuláló készülékek vagy a kommunikátorok, amelyek a súlyos beszédzavarral küzdőknek jelenthetnek megoldást az érintőképernyős és/vagy szemvezérléssel működtetett segédeszközökkel.

Dinamikusan nő a keret, többet akarnak a betegek

Mint az az innovációra és a betegbiztonságra fókuszáló kongresszuson az egészségbiztosítót képviselők előadásaiból kiderült, az adatokból az látszik, hogy a gyse-területén 2007 óta dinamikus emelkedést mutat a költségvetési előirányzat; kevés terület van, ami ekkorát nőtt volna. Utoljára 2009-ben volt ágazati beavatkozás a növekedés megállítására, ami ennek hatására a következő évben csökkent is, de azóta megint nő. Az okokat elemezvedr. SzékelyEdit, a NEAK Ártámogatási Főosztályának helyettes vezetője elmondta, hogy 2010-hez képest 2016-ra mintegy egymillió vénnyel többet számoltak el a forgalmazók; a kifizetési támogatás mintegy 30 százalékos emelkedését a Ratkó-korszak és az idősödés magyarázhatja. A befogadások számának emelkedése a szakember szerint azt jelzi, hogy van innováció, hiszen 2013-ban 121 új terméket fogadott be a biztosító, 2014-ben 146-ot, 2015-ben 149-et, tavaly pedig már 175-öt.

2010 óta az egy elszámolt kötszerre jutó tb-támogatás 565-ről 726 forintra nőtt, eltolódott a drágább eszközök irányába, és nőtt az egy betegre jutó kötszer mennysége is, 144 darabról 166 darabra. 2012-től napjainkig 84 ezerről 106 ezerre nőtt a betegek forintban kifejezett átlagos kötszerellátottsága, vagyis drágábban gyógyítunk, választhatjuk a jobb minőséget is – közölte a főosztályvezető helyettes. Ugyancsak dinamikusan növekszik a hallókészülékek tb-támogatása: 2009-től 2017-ig 147 ezerről 161800 forintra emelkedett az egy készülékre jutó támogatás. Székely Edit szerint jól látszik, hogy mindeközben egyre többet fizettek a betegek is, azaz, hiába növelik a térítési díjat, a páciens, ha megteheti, inkább a drágább, jobb minőségű terméket választja.

Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint alapvető ellentmondás feszül az érdekvédők és a biztosító, pontosabban a nemzetgazdasági tárca (NGM) között. Ők túlköltésről beszélnek, miközben mindenki tudja, hogy az elöregedés a segédeszközök használatának fokozott növekedésével jár, s az általános rossz egészségi állapot is többletköltségeket generál. Szerinte az NGM hamis tudatának kellene megváltoznia, mert nem gonosz piacnövekedésről van szó, hanem világtrendről. A NEAK képviselője arra azért figyelmeztetett, nem úgy terveznek, hogy ennyi a keret és abba bele kell férni, hanem kevesebbet adnak (remélve, hogy ez visszatartó erejű), de szükség esetén emelik a felhasználható összeget.

Minőségügy, co-payment, kiszolgálási díj, áfa-csökkentés

A Margitai Barnabás vezette szervezet évek óta megfogalmaz javaslatokat a jogalkotónak – mondta el lapunknak az elnök. Ezek közé tartozik, hogy bővítenék a közgyógy-listát, s szeretnék, ha e mellett megjelenhetne a co-payment is, azaz, a közgyógyellátott betegnek is lehetne lehetősége arra, hogy önkéntes hozzájárulása mellett olyan eszközt vásároljon, ami számára jobban megfelel. Év eleje óta szorgalmazzák, hogy a mintegy 60 milliárdos gyse-kassza mellett legyen egy egymilliárdos plusz keret a „kiszolgálás” és az a mellé adott tájékoztatás fedezetére is. Egyik legújabb felvetésük, hogy át kell gondolni az online-értékesítés témakörét, a vény nélkül megvásárolható segédeszközökkel kapcsolatban ugyanis a hazai szabályozás nem egyértelmű. A helyes felhasználás, a betegek biztonsága érdekében az eszközökkel kapcsolatos információkat közölni kell az érintettekkel, azonban a jogalkotó az Európai Bíróság döntése nyomán csak a kontaktlencsék forgalmazásának módját tette egyértelművé, a többi eszközterülen nem történt módosítás az egymásnak ellentmondó jogszabályok tekintetében.

Az eredetileg az Orvostechnikai Szövetség által javasolt áfa-csökkentést (5 százalékra) támogatnák annak érdekében, hogy a hozzáférés mindenki számára biztosított legyen, s a FESZ mindezeken túl szeretné, ha meghatároznák a gyse-kel kapcsolatos ellenőrzési kritériumokat is. A szervezet már elkészítette saját minőségügyi kézikönyvét. Az ellenőrzésekre való felkészülésben kívánnak segíteni tagszervezeteiknek, miként a Fogyasztóvédelmi Szakértői Bizottságot is a közös jó érdekében állították fel. Fogyasztói panasz vagy minőségi kifogás esetén a betegek részéről díjmentesen kérhető a segédeszközök orvosi- és gyártási specialitásait jól ismerő, független szakértők döntése a Békéltető Testületek munkájának segítésére.


Hozzászólások: