Kiszámíthatóság, átláthatóság, fegyelmezettség

Medical Online - 2018. december 6. - Tarcza Orsolya

Fegyelmezettség is kell a rendszerbe, ami a kiszámíthatóságot növeli – ezt Horváth Ildikó, egészségügyért felelős államtitkár jegyezte meg az IME egészségügyi szaklap konferenciáján, ahol igyekezett átfogó képet adni az ágazat folyó ügyeiről.

----

====

A tárcánál folyik arról a párbeszéd, hogy már az év elején bekerüljön a folyó finanszírozásba az az összeg, amely megakadályozza az eladósodást, azonban ezért cserébe garantálni kell, hogy nem keletkezik adósság – mondta Horváth Ildikó a múlt héten bejelentett, 55 milliárd forintos konszolidáció kapcsán. Mint megjegyezte, a finanszírozás 23 éve nem változott, az amortizációt és a dologi igényt nem téríti meg. A kassza nem tervezhető, amire bár nem szerencsés megoldás az év végi, egyszeri, nagy összegű konszolidáció, ugyanakkor a politika számon kéri az egészségügyet, hogy az intézmények gazdálkodása hogyan javul a plusz pénznek köszönhetően.

Bár a jövő évi költségvetésben 40 milliárd forintos többletet rendelt az ágazatnak, év végi konszolidációval nem terveztek 2019-ben – hívta fel a figyelmet az államtitkár.

Sok esetben nem hatalmas hibákat, hanem sok apró-cseprő mulasztásokat detektált jelentéseiben az Állami Számvevőszék, számos probléma kiküszöbölhető, ha transzparens, és jogilag is dokumentált a pénzforgalom az intézményekben – hangsúlyozta az ágazatvezető, hozzátéve, a problémák kijavítása közös érdek, ezért egyrészt arra kérte az intézményeket, hogy jelezzék az államtitkárság felé, ha valamely vállalásukat nem tudják teljesíteni, ahogyan arra is biztatta a konferencia résztvevőit, hogy juttassák el hozzá azokat a javaslataikat, amelyek a finanszírozáson javíthatnak.

Azt, hogy tavaly már csak 65 százalékos volt az Országos Mentőszolgálatnál (OMSZ) a 15 percen belüli kiérkezések aránya, csak a sajtóból tudta meg – derült ki az államtitkár szavaiból, ám ennek nyomán most azt vizsgálják a tárcánál, hogy hány esetben fordult elő olyan kiérkezési idő, amely veszélyeztette a beteg életét. Horváth Ildikó itt jegyezte meg azt is, hogy a sürgősségi betegellátó osztályok mellé rendelt akut alapellátási egységeket pilot jelleggel hozták létre azért, hogy kiderüljön, van-e értelme az alapellátási ügyeletet ide integrálni.

A gyógyítóknak is túl kell élni

Ahhoz, hogy több egészséget tudjunk adni a betegeknek, nekünk, egészségügyieknek is ki kell bírni, túl kell élni a szolgálatot – jelentette ki Horváth Ildikó, hangsúlyozva, hogy az orvosbérek 2016-17-ben 56,8 százalékkal növekedtek, ugyanakkor továbbra is biztosítani kell a fizetések emelését, e nélkül nem tarthatóak meg a szakemberek az állami intézményekben. A rezidensprogramok nyomán immár a fiatal orvosok 75 százaléka jelezte, hogy inkább itthon marad. Bár látszik a trend, hogy hazatérnek a külföldön dolgozó orvosaink, az államtitkár ennek drasztikus növekedésében egyelőre nem bízik, a fiatalok azonban pótolhatják a fájón hiányzó, 40-50 év közötti orvosgárdát.

A szakdolgozók 2022-ig megvalósuló béremelését lakhatási és egyéb támogatások is kiegészítik, ugyanakkor az intézmények műszaki-gazdasági területeken dolgozó szakemberei vannak „legtávolabb a bértárgyalásokon” – ismerte el a szakpolitikus, de hálásan megköszönte a munkájukat.

Magán, vagy állami? Állami, vagy magán?

Az intézmények gazdálkodásában meghatározó, ám kiszámíthatatlan tényező, hogy miként tudják megőrizni a szakembereiket – fejtegette a köz- és magánellátás kapcsolódásait az államtitkár. Az orvosok túlnyomó többsége a közellátásban dolgozik főállásban, emellett vállal munkát „fehéren, szürkén, feketén” a magánszektorban, sokaknak a 25. órája is le van igazolva egyetlen napban. Azonban az ágazatvezetés számára egyelőre mindez átláthatatlan, megfelelő adatszolgáltatás híján ugyanis nincsenek transzparens adataik.

Ha a pékek és a fodrászok képesek az online-pénztárgépek használatára, akkor a privát szolgáltatást nyújtó orvosok és intézmények is meg tudják ezt tenni, hiszen „intellektuálisan alkalmasak rá” – vetett fel egy, az átláthatóságot javító lehetőséget Horváth Ildikó.  

Az állami ellátórendszer jól teljesít, hiszen a betegek 95 százaléka ennek szolgáltatásait veszi igénybe – hangsúlyozta az egészségügyért felelős államtitkár, azonban azt is hozzátette, vagy képes eleget tenni a közellátás az elvárásoknak, vagy óhatatlanul az erőteljesen kibontakozó magánszektor fog tovább növekedni, azzal együtt, hogy a kevésbé tehetős állampolgárok hozzáférési esélyei egyre rosszabbak lesznek.

Komoly felhatalmazásunk van arra, hogy az egészségfejlesztésre, megelőzésre fókuszáló, a betegségeket jól gyógyító egészségügyet alakítsunk ki – foglalta össze az államtitkár, hozzátéve, ezt a törekvést a miniszterelnök is támogatja. Az elmúlt nyolc év (uniós) fejlesztéseit sorolva megemlítette, a minőségi egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést javította a vidéki kórházak felújítása, a diagnosztika- és laborfejlesztések, de több kórház megújul a Modern Városok Program keretében is. A betegek biztonságát növelik az ápolási eszközök beszerzésére fordított források, ahogyan ezt szolgálja az infekció-kontroll rendelet megalkotása is. A kórházi fertőzések megelőzésének kulcskérdése Horváth Ildikó szerint az antibiotikum-használat visszaszorítása, ennek érdekében AB-kontroll program is készül az államtitkárságon – zárta Horváth Ildikó.

Kudarcos kormányzati megoldások, kiszolgáltatott betegek

Csak szamizdatból lehet megszerezni az ágazatot érintő kormányzati anyagokat, a szakértőket nem vonják be a döntések előkészítésébe, így a hibás kormányzati intézkedéseket hatását csak utólag lehet eliminálni – fogalmazott átfogó elemzésében Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász. A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának igazgató helyettese szerint a magán- és a közellátás szétválasztásának kapcsán azt látta a legnagyobb problémának, hogy a két szektor együttélésére nincs semmiféle szabályozás. A magánszolgáltatók erősödése a válasz arra, hogy a közellátás diszfunkcionális.

Ma már azok is a fizetős ellátást választják, akiknek erre nincs forrása, a magánszolgáltatók egyre gyakrabban tapasztalják, hogy a páciens 2-3 bankkártyát használnak a számla kiegyenlítésére. A magánszféra kapacitásai évről-évre 15-20 százalékkal nőnek, immár túlterjeszkedve a járóbeteg-szakellátáson: intenzív ágyakat tervez a Duna Medical Center, és magán sürgősségi szolgáltatást a Budai Egészségközpont – hívta fel a figyelmet a szakember. A piac koncentrálódik, egymást követik a felvásárlások.

Miközben a közintézményekben egyre inkább zsarolópozícióba kerülnek bizonyos szakmák orvosai, a magasabb pozícióban lévő szakorvosok 55 százaléka a magánszférában is rendel, 36 százalékuk kettő, vagy annál több helyen. Sokan képtelenek fizetni az ellátásért, viszont akiknek futja rá, azok sem tudják, milyen minőségű gyógyításban részesülnek a magánszolgáltatóknál, ugyanis ezt senki nem ellenőrzi. A magánintézmények érdeke elsősorban az, hogy minél több szolgáltatást adjanak el a betegeknek, ami felesleges ellátásokhoz vezet.

Miközben a humánerőforrás vonalon mélységes a morális válság, a betegek soha nem voltak annyira kiszolgáltatottak mint most – szögezte le az egészségpolitikai elemző. A betegek egyre kevésbé férnek hozzá az ellátásokhoz, azonban egyelőre csak kudarcos kormányzati intézkedések születnek az ágazatban.

Túl sok funkciót vállal magára az állam, emellett számos olyan döntés született és születik, amely az ágazat gyengülését eredményezte. A szakértő ezek közé sorolta az államosítás mellett, hogy az Alaptörvényben már nem szerepel a szolidaritási elven működő egészségbiztosítás, a törvények gyakori változtatását, az elrendelt jogszabályok slampos végrehajtását.

Hozzászólások: