Horváth Ildikó: folyik az intézmények átvilágítása

weborvos.hu - 2018. november 23. - Állami Számvevőszék

Nem megengedhető, hogy egészségügyi intézmények vezetői ne tartsák be a gazdálkodásukra vonatkozó törvényeket.

 

  A Kormány 37 milliárd forinttal megemeli az Egészségügyi Alap kasszáját – jelentette be Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár az Állami Számvevőszék „Fókuszban az egészségügyi szakrendelők” című jó gyakorlatok konferenciáján, amelyről az ÁSZ honlapján olvasható tudósítás. Az EMMI államtitkára hangsúlyozta: nem megengedhető, hogy egészségügyi intézmények vezetői ne tartsák be a gazdálkodásukra vonatkozó törvényi előírásokat.

Az előadás bevezetőjében az államtitkár elmondta, hogy az emberi erőforrások minisztere jogkörében eljárva előre megtervezett ütemterv szerint végzi az egészségügyi intézmények fenntartásába tartozó intézmények szabályszerű és hatékony gazdálkodás követelményeinek ellenőrzését, továbbá számon kéri a követelmények érvényre juttatását.

Az államtitkár ismertette a minisztérium irányítása alá tartozó intézményekben, a középirányitó Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) által végzett ellenőrzések tapasztalatait, az ellenőrzési struktúrákat, és szólt a likviditási helyzet ellenőrzési lehetőségeinek áttekintéséről is.

Hangsúlyozta, hogy általános hiba többek között a hatályon kívül helyezett jogszabályokra való hivatkozás, a kórházon belüli információáramlás, illetve a kórházon kívülre történő kapcsolattartás szabályozott rendszerének hiánya. További feltárt hiányosságok, hogy a kötelezettségvállalásra, az utalványozásra, teljesítés igazolásra, pénzügyi ellenjegyzésre jogosultak személyét írásban nem jelölték ki, és hiányosak a munkaköri leírások, a leltározási ütemtervek, az intézményi honlapra való feltöltések, úgy, mint a költségvetés vagy a beszámoló.

Horváth Ildikó leszögezte, hogy a gazdálkodás szabályszerűségének javítását célzó intézkedési terv célja egyebek mellett a gazdálkodás szabályszerűségével összefüggő kulcsterületek kijelölése, ezek intézményi állapotának ágazati felmérése, valamint az intézményi intézkedések végrehajtásának beszámoltatása, illetve a végrehajtás felügyeletének és ellenőrzésének ütemezése.

Az államtitkár az elvárt eredmények között kiemelte az ÁEEK kormányrendeletben ellenőrzéssel kapcsolatos feladatoknak való magasabb szintű megfelelést, az intézményeket érintő ellenőrzések számosságának növelését, az ellenőrzések megállapításai alapján a lokális probléma kezelést, vagy rendszerszintű intézkedések meghozatalát. Az államtitkár fontosnak ítélte ezen túlmenően a bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedések megalapozottságának és eredményének értékelését a kórház likviditási helyzetének javítása érdekében.

Warvasovszky Tihamér: a törvények betartása alapkövetelmény

„Ahogy a gyógyításban, úgy a gazdálkodásban vannak protokollok – jogszabályok – amelyek biztosítják a szabályos működést és gazdálkodást” – hangsúlyozta Warvasovszky Tihamér alelnök az Állami Számvevőszék legújabb közpénzügyi vezetőképző szemináriumának nyitó előadásában, amelyről szintén az ÁSZ honlapja számol be. Az elmúlt években ellenőrzött egészségügyi szakrendelők vezetőinek szervezett tudásmegosztó programon az ÁSZ alelnöke hangsúlyozta: „a törvények és gazdálkodási szabályok betartása elengedhetetlen feltétele az eredményes vezetői munkának”.

 

Az Állami Számvevőszék az elmúlt években kiemelt figyelmet fordított mind a kórházak, mint központi költségvetési szervek, mind az egészségügyi szolgáltatást nyújtó önkormányzati gazdasági társaságok, szakrendelők ellenőrzésére – nyitotta előadását az ÁSZ alelnöke. Warvasovszky Tihamér rámutatott: az ellenőrzések indokoltságát erősítette, hogy az egészségügyi gazdálkodó szervezetek tevékenysége a társadalom széles rétegét érinti, hiszen évente több millió ember veszi igénybe a kórházak és járóbeteg-szakellátók szolgáltatásait.

Az alelnök felidézte: az Állami Számvevőszék 2016 és 2018 között összesen 31 járóbeteg-szakellátást is végző egészségügyi szolgáltató ellenőrzését végezte el. Warvasovszky Tihamér rámutatott: az ÁSZ ellenőrzései a szakmai feladatellátásra nem terjedtek ki. Ugyanakkor a közpénzekkel és közvagyonnal való szabályszerű gazdálkodás az egészségügyi feladatellátásra is hatással van, mivel a gazdálkodási szabálytalanságok a szakmai feladatellátás biztonságát is veszélyeztetik – világított rá az alelnök.

Sorozatos szabálytalanságok voltak az ellenőrzött egészségügyi szakrendelők gazdálkodásában

A 31 egészségügyi gazdálkodó szervezet ellenőrzéséről szólva az előadó elmondta: az átlátható és elszámoltatható közpénzfelhasználás, valamint a vagyonnal való felelős gazdálkodás az ellenőrzött társaságok többségénél nem érvényesült. Kifejtette: az ellenőrzött szakrendelők döntő többségében szabálytalan volt a korrupciós veszélyek ellen védettséget biztosító belső kontrollrendszer, alapvető szabálytalanságok voltak a pénzügyi és vagyongazdálkodásban, valamint a közérdekű adatokat sem tették közzé.

Warvasovszky Tihamér szólt arról is, hogy az egészségügyi járóbeteg-szakellátó gazdálkodó szervezetek ellenőrzése során az ÁSZ –igaz csak néhány esetben, de – találkozott jó gyakorlatokkal is. Voltak, illetve minden bizonnyal ma is vannak olyan szervezetek, szakrendelők ahol rendezettek a pénzügyi-gazdálkodási folyamatok, a mindennapi működés során betartják a törvényi előírásokat és gazdálkodási szabályokat. Mindez számunkra azt bizonyítja, hogy lehet jól csinálni, vannak előremutató vezetői gyakorlatok az ágazatban – emelte ki az ÁSZ alelnöke.

Összegezve rámutatott: mindenekelőtt szabályosan és átláthatóan gazdálkodó egészségügyi gazdálkodó szervezetekre van szükség Magyarországon. A jogszabályi előírások betartása, a szabályos működés biztosítása és fenntartása alapvetően nem pénzkérdés, a szabálytalan működési és gazdálkodási gyakorlat mellett a finanszírozást ugyanis nem lehet objektíven értékelni. Az alelnök felhívta a figyelmet: a törvényi előírások betartása és betartatása az egyes egészségügyi gazdálkodó szervezetek vezetőinek a feladata és felelőssége. A szabálytalan működés és gazdálkodás, a törvényi előírások be nem tartása pedig anarchiához és káoszhoz vezet – szögezte le Warvasovszky Tihamér.

Az országgyűlési határozat megvalósításaként az ÁSZ a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karával együttműködve 2017-től indította el – kifejezetten a már ellenőrzött költségvetési intézmények, illetve köztulajdonban lévő gazdasági társaságok első számú vezetőinek – ingyenes, 50 órás közpénzügyi vezetőképzését. A tematika középpontjában az etikus közpénzügyi gazdálkodás áll – hangsúlyozta az alelnök. Az elmúlt egy esztendőben múzeumok, szociális és gyermekvédelmi intézmények, valamint állami és önkormányzati cégek vezetői végezték el az ÁSZ közpénzügyi képzését. A most induló képzésbe pedig 25 egészségügyi járóbeteg-szakellátó gazdálkodó szervezet első számú vezetője kapcsolódhat be.

Előadásában Warvasovszky Tihamér hangsúlyozta: meggyőződésem, hogy a jól irányított államhoz mindenekelőtt felkészült, és az integritásközpontú működésre törekvő, etikus vezetőkre van szükség a közpénzekből működő szervezeteknél. Végezetül hozzátette: az Állami Számvevőszék a köztulajdonban működő egészségügyi gazdálkodó társaságok ellenőrzésével, a tapasztalataink összegzésével hozzájárul a közpénzek szabályos felhasználásához, a kontrollok erősítéséhez és a gazdálkodási gyakorlat javításához.

 

Hozzászólások: