Furcsa számok, furcsa magyarázatok

napi.hu, 2018. június 15. - Szepesi Anita

Az áprilisi 6 milliárdos ugrás után májusban "csak" 1,56 milliárd forinttal gyarapodott a magyar kórházak adósságállománya. A lejárt számlák értéke ezzel elérte a 33,4 milliárdot a Magyar Államkincstár adatai szerint. Az átlagos havi növekedés az első öt hónapban 3,6 milliárd forintot tett ki. A masszív növekedést az egészségügyi vezetés megállapításai újszerű megvilágításba helyezik.

Május végén 33,3 milliárd forint értékű lejárt adósságot toltak maguk előtt a magyar kórházak. A tartozás 36 százalékának, 12,1 milliárd forintnyi számlának a fizetési határideje több mint két hónapja lejárt. A 30-60 nap közötti állomány értéke meghaladja a 8 milliárdot, ami az adósság negyede, a 30 nap alatti tartozásoké pedig a 12,6 milliárdot, ami az összadósság 38 százaléka.

A legnagyobb adósok listáján 2,2 milliárddal éllovas a budapesti Péterfy Sándor utcai kórház, második 1,6 milliárddal a Békés Megyei Központi Kórház. A Szegedi Tudományegyetem 1,45 milliárd forint tartozással a harmadik.

Kitartóan haladnak a másfél milliárdos tartozás felhalmozása felé a Dél-pesti Centrumkórház (régi nevén Egyesített Szent István Szent László Kórház), a Bajcsy és a Szent János kórház, s további két nagy megyei kórház is a milliárdosok klubjába tartozik (Csongrád és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei kórházak).

A májusi adóssággyarapításban két egyetem is élen járt: a Pécsi Tudományegyetem 329, a Szegedi Tudományegyetem 290 millióval duzzasztotta kifizetetlen számláinak értékét, s az év eleji nullás egyenlegek után az elmúlt két hónapban a Honvédkórház is belehúzott, a májusi 250 milliónyi kifizetetlen számla 529 millióra nyomta az intézmény adósságát.

Nem a bérek miatt van

Az kórházadósság, az ellátórendszer finanszírozásának megítélésben az egészségügyi vezetés sorcseréje új színeket hozott. A forráshiányt megbízhatóan jelző kórházi adósságról a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatója, Dávid Gyula például azt mondta a Magyar Időknek, hogy„ennek nincs köze az ágazati béremelésekhez”. Álláspontja szerint„nem igaz, hogy ezért adósodnak el a kórházak”, hiszen tavaly és idén is időben megkapták a működési támogatásokat, a központi források biztosítottak, és jóval stabilabb a rendszer.

Gulyás Gergely: egyre jobb a helyzet

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a rekord méretű (áprilisban 6 milliárddalugrott meg adósságállomány) adósságnövekedés nem a baj jele. Szerintea kórházak finanszírozásában egyre jobb a helyzet.A kancelláriaminiszter a HírTV-ben sorolta a számokat, miszerint

A kormány 130 milliárdos adóssággal vette át a kórházakat, most van 27 milliárdos adósság, a helyzet nem rosszabb.

Rétvári Bence: az árak, a bérek és a betegek az okai

Nem sokat teketóriázott a kórházi adósság ügyében Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára sem, amikor Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője írásbeli kérdésére válaszolt. Amellett, hogy ismét elsorolta a tavalyi konszolidáció számait - 49 milliárdos működési támogatásból 45 milliárd az adósságkonszolidációra -, átgondolt, koncepcionális elvek mentén felépített támogatási rendszerről is írt, de legfőképpenmegnevezte az adósságért felelős tényezőket, úgymint

a beszállítói és szolgáltatói árak folyamatos emelkedése,

a szükséges béremelések,

és a lakosság által elvárt magasabb szinten nyújtott szolgáltatások költségvonzata.

Nagy Anikó: az ellenőrzés változást hoz

Csütörtökön az új egészségügyi államtitkár, Nagy Anikó, a Magyar Időkben világított rá a kórházi finanszírozás és adósságkezelés kulcspontjaira, miszerint "a nemzeti kormány 2010 óta folyamatosan pótolja a balliberális kormány alatt az egészségügyből elvont pénzeket. Az idei költségvetésben 546 milliárddal áll több rendelkezésre az egészségügyre, mint 2010-ben."

Megerősítette a Gulyás Gergely által elmondott számokat: "az adósságállomány 2010 óta radikálisan csökkent, 130 milliárdról 27 milliárd forintra". Az államtitkár az intézmények gazdálkodásának növekvő ellenőrzésétől reméli az adósságok csökkenését.

Nincs itt semmi látnivaló?

Mindezek hallatán úgy tűnhet, nincs itt semmi látnivaló, ömlik a pénz az ellátórendszerbe, bár kicsit erősíteni kell a kontrollt, hogy a betegek és a beszállítók is mélyen magukba szálljanak, és ne kényszerítsék újabb adósságokba a kórházakat.

Közben azért érdemes felidéznünk, hogy is volt 2010 táján, mekkora adósság nyomta valójában a kórházigazgatók vállát? Gulyás Gergely és Nagy Anikó egyik állítását, mely szerint ma 27 milliárd forint az adósság, azonnal cáfolhatjuk is: a kancelláriaminiszter ezt május 24-én mondta, amikor már ismertek voltak az áprilisi adatok a kórházak 31,8 milliárdos lejárt tartozásáról. Ez az állomány gyarapodott május végére 33,4 milliárdra.

Hogy is volt 2010-ben?

Igazság szerint nincs könnyű helyzetben, aki össze akarja hasonlítani az akkori helyzetet a maival. Nem volt könnyű hozzáférni az adatokhoz 2010-ben, ráadásul kicsit más szerkezetben is tették közzé akkoriban tartozásról szóló az információkat. Arról nem is beszélve, hogy míg nyolc éve 164 intézmény közölt adatot, ma 110 kórház jelent.

A lejárt és le nem járt szállítói tartozások, a kórházak összes kötelezettsége és összes határidőn túli tartozása azonban elérhető, így látható, hogy 2010-ben a lejárt kórházi adósságállomány 30-40 milliárd forint körül mozgott, (csakúgy, mint most) és nagyságrendileg ugyanekkora le nem járt adósságról adtak számot az intézmények.

Almát a körtével?

A 2010-es 100 milliárd fölötti (130 milliárdos) adósságaz intézmények összes kötelezettségétjelentette: beleértve a határidőn belüli szállítói tartozásokat, az államháztartással illetve az önkormányzatokkal szembeni kötelezettségeket és többek között a bértartozásokat is. Ezt az állományt összevetni a mostani, lejárt adósságokkal, finoman szólva nem elegáns.

A kórházi adósságok lavinája pedig, noha nem a Fidesz-kormány alatt indult el, hiszen a lejárt számlák összege már 2010-ben is meghaladta a 30 milliárdot, az elmúlt nyolc évben éppen hogy tovább hízott. 2013 őszére a fizetési határidőn túllévő állomány elérte a 73 milliárdot, a csúcsot pedig 2015 áprilisa jelenti 84 milliárddal.

A részkonszolidációk időről időre enyhítettek a feszültségen, legutóbb a Rétvári Bence által is említett 2017 végi 44 milliárd forint, ám az újra és újra nekilóduló összeg egy állandósult forráshiány jele, amit hiba elbagatellizálni, egymáshoz nem illő számokat összemosva az adósságok csökkentéséről beszélni.

Az adósságállomány növekedésének megállítására csak akkor lehet tartós megoldást találni, ha azonos minőségeket - lejárt állományt a lejárt állománnyal - hasonlítunk össze, nem pedig a lejárt állományt egy olyan számmal, amelyről pontosan senki nem tudja mekkora.

Átgondolt rendszer?

Rétvári képviselői kérdésre adott válaszában megjelenő "átgondolt, koncepcionális elvek mentén felépített" támogatási rendszerről pedig akkor beszélhetnénk, ha nem lenne szükség a - jellemzően év végi - konszolidációkra. A finanszírozás rendszer hiányosságait a nulla és milliárdos lejárt adósságot görgető intézmények együttes jelenléte mutatja, amit mellesleg mindenki által ismerten a beavatkozások eltérő finanszírozása, és az intézmények eltérő szolgáltatási palettája eredményez.

Vannak ugyanis veszteséges és nyereséges beavatkozások, a kérdés, hogy az adott kórház hogyan állítja össze a portfólióját. Az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) ezért javasolja régóta, hogy ne a - konszolidációhoz közeledve gyűjtögető, azaz nem fizető - kórházakat konszolidálják, hanem fizessék ki a beszállítók jogos és lejárt követeléseit.

A beszállítókat képviselő OSZ főtitkára, Rásky László a Rétvári által említett "beszállítói és szolgáltatói árakat" is szétbontaná. Az orvostechnikai eszközök magyarországi árszínvonala jellemzően az európai árszint alsó harmadában van, a beszállítók közötti verseny pedig éles. Az ellátórendszer egyik hiányossága nem mellesleg éppen az, hogy a közbeszerzések árorientáltak, és kevésbé jellemzőek az értékalapú beszerzések, amelyekben valamivel drágább, de összességében nagyobb egészségnyereséget - azaz össztársadalmi szinten olcsóbb - technológiát szerzünk be.

A szolgáltatói szerződésekneknek pedig van egy speciális formája, amikor (szak)orvosi szolgáltatást vásárol az intézmény a dologi kiadásai terhére. Azaz sokszor az intézmények generálnak olyan kereseti versenyt, amit a bértáblán belül nem lehet teljesíteni, így a kórházi vezetők kénytelenek "számlás" szolgáltatást vásárolni a saját dolgozóiktól. Ennek a technikának a költségnövelő hatása sokkal nagyobb, mint bármi másé.

Az intézményrendszer költségeinek mintegy 60 százaléka megy bérre (bár az is előfordul, hogy a NEAK-finanszírozás a bért sem fedezi). Orvostechnikai eszközökre pedig a kórházi összkiadások 6-7 százalékát fordítják. Vajon milyen hatással van az összkiadásokra, ha ezeken a költségeken akarunk néhány százalékot spórolni?- veti fel Rásky László.

Súlyos tévedés

Jellemző, de rendkívül hibás gondolkodás, hogy ha javítjuk a szolgáltatások színvonalát, akkor költségcsökkenést érünk el. A hatékonyabb technológia kórházi költsége magasabb lesz - mutat rá az OSz főtitkára. Több pénz kell, ha szappant veszünk a szappantartókba, nem a betegnek kell gyógyszert behozni, vagy gyakoribb és drágább üzemelést és szervizelést igénylő, modernebb gépeket szerzünk be, vagyis nem állja meg a helyét Rétvári azon állítása mely szerint: "a beszerzett korszerű, a fejlett technikai elvárásoknak megfelelő gép-műszerek működési, fenntartási és karbantartási költségei számottevően csökkentik fenntartási kiadásokat". Az államtitkár által emlegetett "magas színvonalú betegellátás" mindenképpen költségesebb, mint az alacsonyabb színvonalú.

Hosszabb távon a hatékonyságnövelés, a jobb szervezettség, az adminisztráció egységesítése járhat némi költségcsökkentéssel, ettől azonban nem szabad összegszerű csodát várni, az 1200 milliárdos gyógyító-megelőző kasszában évente rendre termelődő mintegy 50 milliárdos hiányt nem fogja eltüntetni.

A 2019-es költségvetés csütörtökön benyújtott tervezete, a gyógyító-megelőző kasszában mutatkozó szűk 40 milliárdos plusz a kórházak eladósodását illetően nem sok jót ígér, nagyságrendje alapján a béremelés folytatásának fedezetét teremheti meg.

Hozzászólások: