Egyre nagyobb a baj a kórházakban - megjöttek a friss adatok

Napi.hu, 2018. augusztus 17. – Szepesi Anita

Júliusban ismét a megszokott mértékben, 3,5 milliárd forinttal nőtt a magyar kórházak adósságállománya, amely így a Magyar Államkincstár nyilvántartása szerint átlépte a 38 milliárd forintot. A kormány szerint az egészségügy nincs alulfinanszírozva.

Július végén a magyar kórházak 38,2 milliárd forinttal tartoztak a beszállítóiknak, csak a 7. hónapban 3,5 milliárd forinttal gyarapítva az adósságot. A fizetési hajlandóságról sokatmondó adat a tartozások szerkezete: a 38 milliárd több mint 40 százalékának (16 milliárd forint) több mint 2 hónapja, 37 százalékának (14 milliárd forint) több mint egy hónapja lejárt a fizetési határideje, azaz az összes tartozás közel nyolcvan százaléka 30 napon túl lejárt számlát takar.

A tavalyi év végi, 45 milliárdos konszolidáció után mintegy 15 milliárdos adóssággal induló 2018-as év első hét hónapja alatt 23 milliárdnyi adósságot, havi átlagban 3,2 milliárdot hoztak össze a kórházak abban az egészségügyi ellátórendszeren, amely a kormány minapi álláspontja szerint nincs alulfinanszírozva.

(A nem alulfinanszírozott egészségügy nemzetközi kontextusban, az OECD 2017-es jelentése szerint így néz ki: a magyar egészségügyi kiadások jóval az uniós átlag alatt vannak, a különbség az utóbbi évtizedben csak nőtt. 2015-ben Magyarország fejenként 1428 eurót, a GDP 7,2 százalékát költötte polgárai egészségügyi ellátására, ami mintegy a fele a 2797 eurós uniós átlagnak, ami a GDP 9,9  százaléka. Ráadásul az egészségügyi kiadásoknak csak a kétharmada származik állami forrásból, egyharmadát a lakosság saját zsebből fedezi, ami egyes csoportokban vészesen megterheli a háztartás büdzséjét. Az OECD elemzés szerint a folyamatos alulfinanszírozottság kezelése elengedhetetlen ahhoz, hogy a teljes népesség számára javuljon a jó minőségű ellátáshoz való hozzáférés.)

Mindenki mást mond

A kórházi adósságállomány alakulása rendszeres témája a Napi.hu-nak. A legutóbbi, júniusi tartozásadat kapcsán csokorba szedtük az egészségügy új vezetésétől a tartozások kapcsán hallott újszerű megállapításokat: Gulyás Gergely kancelláriaminiszter miniszter szerint például az adósságnövekedés nem a baj jele, a kórházi finanszírozásban most jobb a helyzet, mint korábban. Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára a beszállítói és szolgáltatói árak folyamatos emelkedésével, a szükséges béremelésekkel, és a lakosság által elvárt magasabb szinten nyújtott szolgáltatások költségvonzatával magyarázta a tartozásokat.

Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár az ellenőrzés fokozását emlegette. A Medicalonline szakportálon most megjelent, ám augusztus 3-án felvett interjújában az államtitkár már arról is beszél, hogy a kórházak átvilágítása után javasolni fogják, hogy ne utólagosan konszolidáljanak, hanem ellenőrzötten, előre adják oda az ellátáshoz és az új technikákhoz szükséges forrásokat, amint azt egyébként a beszállítók már régóta indítványozzák. A kórházi adósságkezelés szerinte akkor lehet megfelelő, ha abban a kórházak és a szakmai szervezetek - mint például a Magyar Kórházszövetség - is partnerek. Így egy-két év alatt el lehetne jutni a hatékony gazdálkodáshoz.

Domokos robbantott

Igaz, mindezt augusztus 3-án, a Állami Számvevőszék elnökének, Domokos Lászlónak a Magyar Időkben megjelent, bombaként robbanó interjúja előtt nyilatkozta Nagy Anikó.

Domokos  - mint az az augusztus 6-i  interjúban olvasható - már botrányról, káoszról és anarchiáról beszél a kórházak gazdálkodása kapcsán. A kijelentéseire elindult nyilatkozatcsatában először a Kórházszövetség méltatlanságra és szakmaiatlanságra hivatkozva visszautasította az ÁSZ elnök szavait, mire Domokos is visszavágott azzal, hogy az átlátható működés nem pénzkérdés.

Mindeközben arról mintha elfeledkezett volna, hogy a kórházak  6 éve állami tulajdonban, irányítás és kontroll alatt vannak, s a fekvőbeteg ellátórendszerben végzett kezelések, ellátások árát a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőn keresztül (NEAK) az állam nem a valós értékén finanszírozza. Így a veszteséges ellátások végzői, illetve azok az intézmények, amelyek portfóliójában dominálnak az alulfinanszírozott terápiák, mindenképpen adósságot generálnak. Egy újabb, InfoRádióban hallható megszólalásában pedig azt mondta az ÁSZ elnök, ha az intézményeknek idő előtt elfogy a pénze, ne többet kérjenek, hanem készítsenek reorganizációs tervet, amelyről azután a fenntartó dönt.

Az Emmi szakmailag közelít

Közben az Emberi Erőforrás Minisztérium (Emmi) egy augusztus 9-én kiadott közleménnyel így igyekezett mindenkit megnyugtatni:  "Az Emmi ismeri a kórházak gazdálkodásának problémakörét, emiatt a tárca hivatalba lépése után kidolgozott egy cselekvési tervet a kórházak átvizsgálására és a nehézségek megoldására, még az ÁSZ 2008-2015 közötti időszakra vonatkozó jelentésének közzététele előtt. A kórházak gazdálkodásának vizsgálata néhány héten belül elkezdődik. Az Emmi szakmailag közelít a kérdéshez és kézben tartja a vizsgálatokat."

Itt tartunk most

E vizsgálat eredményeire a kormány is kíváncsi - derült ki Gulyás Gergely e heti Kormányinfón elhangzott szavaiból. A kormány tisztán akar látni az ügyben, így további kormányüléseken is terítékre kerül majd a kórházgazdálkodás kérdése - idézte Gulyást a Medicalonline. Kiderült, a hétfői kormányülésen arról döntöttek, hogy az Emmi átvizsgálja az intézménygazdálkodást és a vonatkozó szabályozásokat, a fennálló problémákat pedig kijavítják. Mint a miniszter hangsúlyozta, a kormány azt szeretné látni, hogy a korábbi ÁSZ vizsgálatokban foglaltakhoz képest mára javult-e a helyzet az intézményekben, történtek-e előremutató változások, és milyen további intézkedéseket tart szükségesnek az Emmi.

Az augusztus 13-ig hétfői kormányülésről ugyanakkor más hangok is kihallatszódtak. Az ATV forrásai például arról számoltak be, hogy a kormány számára ekkor vált egyértelműbbé, hogy nem finanszírozási, hanem rendszerszintű probléma áll a pazarlás és a kórházi adósságok felhalmozódása mögött. A makroszámok jók, az egészségügy nincs alulfinanszírozva. A probléma mikroszintű, a kisebb kórházaknál ugyanis nincs semmilyen piaci "egyensúlyozó hatás". Azaz, koordinációra van szükség. Az ATV szerint felvetődött a központosított közbeszerzés  gondolata is, utóbbit azonban a Kormányzati Tájékoztatási Központ közleményére korrigálták. Eszerint a központosított közbeszerzés a kormányülésen nem került szóba.

Mit mondnak a beszállítók?

A kórházi beszállításokat előfinanszírozó, a késlekedés által leginkább érintett orvostechnikai beszállítócégeket képviselő Orvostechnikai Szövetség főtitkára, Rásky László az eseményeket és a friss adósságadatokat is kommentálva lapunknak úgy fogalmazott, ez az egészségügyi rendszer a jelenlegi működési szabályokkal definitíve alulfinanszírozott. Aki ennek az ellenkezőjét állítja, az szándékosan hazudik. Egy olyan rendszerben, ahol a kórház által kiírt közbeszerzést az Állami Egészségügyi Ellátó Központnak (ÁEEK), majd a Miniszterelnökségnek kell jóváhagynia, ahol a közbeszerzésekben a legritkább esetben érvényesülnek a minőségi szempontok, és egy olyan piacon, amelynek az árszínvonala pl. az orvostechnikai eszközök esetében az európai árszint alsó harmadában van, elég nagy képzelőerő kell azt állítani, hogy a beszállítók miatt folyik el a pénz.

Persze van egy beszállítói kör, amely többnyire rossz minőséget szállít, igazolhatóan drágán. Úgy hívják: büntetés-végrehajtás - mondta Rásky. A központi beszerzések kapcsán a főtitkár felidézte, Szócska Miklós körülbelül hét éve hirdette meg, hogy tízmilliárdokat lehet spórolni a központi beszerzésekkel, ami egyáltalán nem igaz. Azóta már a harmadik egészségügyi .államtitkár van hivatalban, és a központi beszerzések míg mindig nem működnek - hangsúlyozta.  A központi közbeszerzés lebegtetése és az ÁSZ elnök interjúja szerinte egy nem túl ügyesen megkomponált felvezetése volt egy gazdasági jellegű döntésnek. Amelynek lényege, hogy egy szűk gazdasági kör uralja az egészségügyi közbeszerzéseket, és így az erre szánt forrásokat is.

Az elmúlt időszak megmutatta, hogy a jelenlegi közbeszerzési szabályok és a Közbeszerzési Hatóság működése miatt nem olyan egyszerű a felülről irányított közbeszerzés az egészségügyben, amit  az ÁEEK több mint 100 milliós bírsága is bizonyít. Rásky szerint a cél valószínűleg egy "nemzeti" egészségügyi integrátor cég felállítása, amely "nyerne" minden közbeszerzést, és amely maga versenyeztetné a piaci szereplőket. Ez azonban nyilvánvalóan dráguláshoz és minőségromláshoz, azaz a betegellátás színvonalának csökkenéséhez vezetne - állítja az OSZ főtitkára.

Hozzászólások: