A jövő csak a múlt stabil fundamentumaira épülhet

Magyaridők.hu, 2018. május 8. - Haiman Éva

Kásler Miklós: A család a legfontosabb értékek egyike.

A klasszikus emberi, keresztényi és nemzeti értékek képviseletét, elmélyítését és átadását tekinti a humán tárca legfontosabb feladatának az emberi erőforrások leendő minisztere. Kásler Miklós először a Magyar Időknek adott interjút, amelyben a demográfiai mutatók javítása érdekében szükséges lépések között elsőként a családtámogatások erősítését, az egészségügyi ellátás minőségének javítását, az oktatási rendszer értékalapú átalakítását és a munkaalapú társadalom erősítését is említette.


– Ön hamarosan a kormány egyik legnagyobb minisztériumát fogja irányítani, így érthető, hogy a személyét élénk érdeklődés övezi. Számított arra, hogy egyes korábbi nyilatkozatai miatt kap majd hideget-meleget?

– Különösen a támadások hangneme lepett meg, mert nem ebben a stílusban szocializálódtam. Ugyanakkor magamban jókat mosolyogtam. Nem engem minősít ugyanis, hogy bár már több mint ötszáz, zömmel orvostudományi, onkológiai előadást tartottam a világ minden részén, 18 szakkönyvet, hét könyvet írtam, számos neves tudóssal, íróval, gondolkodóval együtt elkészítettem a Nemzeti nagyvizit televíziós és könyvsorozatot, mindebből néhány, a szövegkörnyezetéből kiragadott mondatot tudnak csak citálni.

– Sok kijelentését idézték, amióta a neve bekerült a köztudatba mint leendő miniszteré, ezek közül azonban egyet mindenképpen érdemes helyre tenni. Azt mondta: ha nincs abortusztörvény, akkor jelenleg körülbelül húszmillió lenne a magyarság lélekszáma. Ezt sokan úgy interpretálták, hogy a kormány szigorítani akarja a terhességmegszakítást.

– Szeretném leszögezni, hogy az abortuszkérdés nincs a kormány napirendjén. A terhességmegszakításról a Nemzeti nagyvizit-sorozatban beszélgettem Paulin Ferenc professzorral, a Semmelweis Egyetem II. Szülészeti Klinika igazgatójával. A sorozat egyik kötetében is önálló fejezetet szenteltünk a témának. Akit valóban érdekel a véleményem, ott elolvashatja.

– Mivel győzte meg a miniszterelnök, hogy vállalja el annak az óriá­si tárcának a vezetését, ahol az egyes részterületek hatékony irányítása is komoly kihívás?
– Sorsfordító időket élünk, egy új világrend formálódik. Ezekben a hónapokban, években különösen fontos, hogy egy nemzet fel legyen vértezve azokkal az értékekkel, amelyek segíthetik abban, hogy a változó időkben is biztos talajt érezzen a lába alatt. Azokkal a klasszikus, évszázadok által megszűrt és fennmaradt emberi, keresztényi és nemzeti értékekkel, amelyek mindig is az övéi voltak, csak nem találkozott velük, mert hosszú évtizedekig nem vagy nem kellő mélységben jutott hozzájuk. Magam is a miniszterelnök úrhoz nagyon hasonlóan gondolkodom ezekről a kérdésekről.
Ő úgy ítélte meg, hogy ennek az értékrendnek a képviseletére, elmélyítésére, átadására a humántárca vezetőjeként én talán alkalmas lehetek. Ezt rendkívüli módon megtisztelőnek éreztem, és megpróbálok ennek a feladatnak a legjobb tudásom, tapasztalatom szerint megfelelni.

– A hagyományos értékek képviselete nem jelent-e egyfajta múltba révedést, nem fenyeget-e azzal a veszéllyel, hogy nem jut elég idő, figyelem és pénz a haladásra, a fejlődésre?
– Szó sincs ilyesmiről. Nekünk is lépést kell tartanunk a világ változásaival. Fel kell készülnünk például a már zajló technikai forradalomra, a digitalizációra, amely meghatározza a jövőt például az oktatásban és az egészségügyben. De a jövő épületeit csak a múlt stabil fundamentumaira húzhatjuk fel. Jó példa erre az eddig általam vezetett Országos Onkológiai Intézet, ahol úgy igyekeztünk megőrizni a múlt értékeit, emlékeit, hogy közben a gyógyításban mindig a legújabb megoldásokat, módszereket követtük és követjük. A magyar kultúra és történelem elképesztően gazdag, ezt jobban ki kell aknázni például az oktatásban, nevelésben, amit már az óvodában el kell kezdeni és folytatni az iskolában. Ehhez azonban az óvőnő-, tanító- és tanárképzésben is szemléletformálásra van szükség.

– A miniszterelnök már a választások napján egyértelművé tette, hogy a következő négy év kormányzásának fókuszában a demográfia áll majd. Az Emmihez tartozó egyes területek hogyan tudják ebben segíteni a kormányt?
– A családok további támogatása, az egészségügyi ellátás minőségének javítása, az oktatási rendszer értékalapú átalakítása, a hazaszeretetre nevelés és a munkaalapú társadalom erősítése mind a demográfiai mutatók javítása érdekében történik. A családtámogatásokat illetően segíteni kell a leendő szülőket abban, hogy ne csak tervezzenek nagy családokat, hanem valóban vállaljanak több gyermeket. Mert ma nagy az eltérés abban, hogy a fiatalok hány gyereket szeretnének és végül mennyire vállalkoznak. Ennek részben anyagi, részben szemléletbeli okai vannak, mi mindkettőn megpróbálunk változtatni, mert a család érték, a legfontosabb értékek egyike.

– A népesedéspolitika kiemelt szerepe jelenti-e egyben azt is, hogy a családügyi államtitkárság az Emmin belül amolyan zászlóshajó lesz?
– Magam az egyes területek együttműködésében, szinergiájában hiszek, és igyekeztem a munkatársakat is úgy megválasztani, hogy jó eséllyel képesek legyenek a korrekt együttműködésre. Nagyon sok interakció lesz, igazi csapatmunkát várok a munkatársaimtól, akik egyenrangú felek lesznek a közös célok megvalósításában.

– A tárcán belül átalakítja-e a jelenlegi struktúrát? Az már ismert, hogy az egyházügyi kérdésekkel a jövőben Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mellett foglalkozik majd Soltész Miklós államtitkár.
– Ez így lesz a nemzetiségi ügyekkel is. Az oktatásügyön belül helyettes államtitkárság formájában tervezünk egy új profilt: szeretnénk kiépíteni, illetve erősíteni a Kárpát-medencei magyar nyelvű oktatást, támogatni az ilyen intézmények létrehozásában a helyi közösségeket. Ez a nemzeti érdekek érvényesítése szempontjából rendkívül fontos. Speciális lesz a viszony a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztériummal, főleg a műszaki felsőoktatás területén. De minden közös téma mentén partnerségre törekszünk a többi tárcával is.

– Eldőltek-e már a személyi kérdések a közvetlen munkatársai, illetve az államtitkárok szintjén? Igaz, hogy Nagy Anikó lesz az egészségügyi államtitkár, Novák Katalin viszi tovább a családügyeket, Szabó Tünde irányítja a sportügyeket, és Fekete Péter váltja Hoppál Pétert a kulturális államtitkárság élén?
– Ütőképes csapat lesz az Emmiben, de az államtitkárok személyét illetően a közeljövőben adunk hivatalos tájékoztatást.

– Lesz-e változás a helyettes államtitkárok, miniszteri biztosok létszámában, személyében?
– Át fogjuk tekinteni a minisztérium és a hozzá tartozó háttérintézmények apparátusát, feladatait, erről azt követően tudok majd beszámolni. Egy dolog biztos: fontosnak tartom növelni az egészségbiztosító önállóságát, hatáskörét, hatósági jogkörét, a finanszírozásban pedig a döntési szintek koncentrációját.

– Az egészségügyi dolgozók közül nagyon sokan bíznak abban, hogy habár az ágazat nem kapott önálló tárcát, az ön személye segíthet abban, hogy a kormány kiemelten kezelje ezt a területet. Megalapozott-e ez a remény?
– Sehol a világon nincs olyan egészségügyi rendszer, amellyel mindenki elégedett, egyszerűen azért, mert a szakmai és az anyagi lehetőségek nincsenek egymással összhangban. Bizonyos területeknek azonban prioritást kell élvezniük, és az akut problémákat meg kell oldani.

– Mely területek kapnak nagyobb hangsúlyt a jövőben?
– Továbbra is kiemelten kell kezelni a keringési, a daganatos és a mozgás­szervi megbetegedések, vagyis a népbetegségek megelőzését, gyógyítását, valamint az alapellátást. Bizonyos értelemben át kell szervezni a sürgősségi betegellátást, jogszabályok megalkotásával és természetesen azok betartatásával kell szavatolnunk a mindennapi betegellátás nagyobb biztonságát, és a családpolitikai fókusz miatt természetesen prioritásként kell kezelni a gyermekgyógyászatot.

– A háziorvoslás megerősítésének legnagyobb akadálya – de mondhatnék más orvosi területet is –, hogy nincs elég fiatal szakember, aki az idősebbektől átvenné a stafétabotot.
– Azt gondolom, hogy ha meg nem is oldható, mindenképpen enyhíthető az orvoshiány a szabadfoglalkozású orvosi státus bevezetésével. Ezért én mindenképpen újra megfontolás tárgyává tenném az első Orbán-kormányban erről megfogalmazott javaslatot. Nyilván sok mindent át kell gondolni ezzel kapcsolatban, hiszen nagyon összetett dologról van szó, de sok előnye lehet. Hogy csak egyet mondjak: szétválna az orvosok állami és privát tevékenysége.

– Az egészségügyi ellátórendszer struktúrájában lesz változás?
– Terveim szerint nagyobb szerepet kapnak a jövőben az országos intézetek, hiszen ezek egy-egy népegészségügyi jelentőségű betegség csúcsintézményei. A szakpolitikák elméleti hátterének kidolgozásában, az ellátás irányításában, szervezésben az eddigiek­nél jelentősebb feladatuk lesz. De a szakmák csúcsán álló intézeteket nemcsak az egészségügyben kell megerősíteni, hanem például az oktatás és a közművelődés területén is, ahol szintén ki lehetne alakítani magas színvonalú centrumokat. Példának okáért a Nemzeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár vagy a Nemzeti Színház lehetőségeit, adottságait e téren jobban ki lehetne használni. Szeretném, ha a nagy állami intézmények lényegesen nagyobb szerepet játszanának például az oktatás-nevelés területén.

– A már létrejött bérmegállapodásban foglaltakon túl folytatódik-e a béremelés az egészségügyben?
– Ezt lényeges dolognak tartom, ahogyan a társadalmi megbecsültség növelését is, elsősorban a pozitív esetek korrekt bemutatásával. A sajtó egy része ugyan szereti felkapni a negatív történéseket, gyakran találkozunk a területen egészen méltatlan álhírekkel, de azért bőven vannak jó példák is az egészségügyben, amelyekre büszkék lehetünk, mégsem beszélünk róluk eleget. Ezen mindenképpen változtatni szeretnék.

– A fizetések rendezésére más területeken is sor kerülhet? A múzeumi, könyvtári, levéltári dolgozóknál például, akik eddig ebből kimaradtak?
– Az egészségügyben is van adósságunk, a gazdasági-műszaki területen dolgozók bére sem emelkedett az elmúlt években. De mindig a feladat, a létszám és a fizetés háromszögében kell gondolkodni. Meg kell nézni, mennyi emberrel látható el színvonalasan egy adott feladat, és akkor látható, hogy ehhez mennyi pénzre van szükség. Mert nem biztos, hogy a pénz kevés, lehet, hogy az ember sok, vagy nincs jól elosztva a munka.

– Egyes vélemények szerint ön keménykezű, olykor diktatórikus vezető, aki nem tűri az ellentmondást. Milyen miniszter lesz?
– Én azt vallom, hogy rend a lelke mindennek. A demokráciát sokan összekeverik a szabadossággal, pedig az nem a totális szabadságot jelenti, hanem azt, hogy az én szabadságom addig tart, amíg azzal másokat nem korlátozok. Ez minden emberi kapcsolatra érvényes, a munkatársaimmal való viszonyomra is. Miniszterként is az egyeztetésre törekszem az adott témáért felelős államtitkárral vagy államtitkárokkal. Soha nem képzeltem magam tévedhetetlennek, ha egy döntésem utólag rossznak bizonyult, azt mindig igyekeztem kijavítani.

– Az Országos Onkológiai Intézet a magyarországi betegellátás egyik legfontosabb intézménye, az egyetlen olyan hazai egészségügyi intézmény, amely európai szakmai testületek által akkreditált tevékenységeket végez. Kinek adja át az irányítását?
– Évekkel ezelőtt több fiatalt bevontam az intézeti igazgatói tanács munkájába, külföldön is pozicionáltam őket, hogy közelről lássák a döntési mechanizmusokat és a nemzetközi porondon is megállják a helyüket. Közülük fogom kiválasztani és megbízni az utódomat, aki a következő évtizedekben folytatni tudja az elmúlt több mint negyedszázadban az intézetben véghezvitt jelentős és töretlen fejlesztést.

Kásler Miklós

Budapesten született 1950-ben, édesanyja pedagógus, édesapja jogász volt. Nős, egy fia van. Az általános és a középiskolát Sárváron végezte, majd a szegedi egyetemen szerzett orvosi diplomát. Sebészi, szájsebészi, plasztikai sebészeti és klinikai onkológusi szakvizsgája van. 1981 óta dolgozik az Országos Onkológiai Intézetben, ahol 1992-ben nevezték ki főigazgatónak. A Semmelweis Egyetem Onkológiai Tanszékének két alkalommal volt tanszékvezető egyetemi tanára, a Pécsi Tudományegyetem Onkológiai Intézetének tanszékvezető tanára, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem Orvosi Iskola tanszékvezető egyetemi tanára. Számos hazai és nemzetközi kitüntetés birtokosa. Különösen büszke magyar kitüntetéseire, amelyek közül 2015-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal elismeréssel, 2018-ban pedig Széchenyi-díjjal tüntették ki.

Fontos mondatok
Sorsfordító időket élünk, egy új világrend formálódik.
A magyar kultúra és történelem elképesztően gazdag, ezt jobban ki kell aknázni például az oktatásban, nevelésben.
A szakma csúcsán álló intézeteket nemcsak az egészségügyben kell megerősíteni, hanem az oktatás és a közművelődés területén is.
Az oktatásügyön belül helyettes államtitkárság formájában tervezünk egy új profilt: szeretnénk kiépíteni, erősíteni a Kárpát-medencei magyar nyelvű oktatást.
Ha meg nem is oldható, mindenképpen enyhíthető az orvos­hiány a szabadfoglalkozású orvosi státus bevezetésével.

Hozzászólások: